2011. február 26., szombat

Megint találtam egy szép idézetet

Tisztelet egy kutyának

Az egyetlen önzetlen barát, akire az ember szert tehet ebben az önző világban, az egyetlen, aki sohasem hagyja el őt, az egyetlen, aki sosem hálátlan és hűtlen hozzá-az a kutyája. Ő az, aki mellette áll jóban-rosszban, egészségben-betegségben. Ott alszik a hideg földön, ahol a barátságtalan szelek fújnak, s ádázul zuhog a hó, csakhogy gazdája oldalán lehessen. Megnyalja a kezet, amiben nincs élelem, amit felajánlhatna. Nyalogatja a sebeket, és enyhíti a fájdalmakat, amelyeket a világ kegyetlensége ejt. Úgy őrzi koldus gazdája álmát, mintha király volna. Mikor minden barát eltűnik, ő marad. Ha elmúlik a gazdagság vagy a hírnév szertefoszlik, ő olyan hűséges marad szeretetében, ahogy a nap kitart az útján az égen.

George Vest szenátor, 1870

Nincsenek megjegyzések: